Bergamott illóolaj

A bergamott illóolaj nevét az olasz lombardiai Bergamo városáról kapta nevét, ahol először kezdték árusítani. Az olasz népi gyógyászat hosszú éveken át használta elsősorban lázcsillapítóként (a maláriát is beleértve) illetve féregűzésre.
Kortárs olasz kutatások kimutatták, hogy az illóolaj széleskörűen alkalmazható, különös tekintettel a szájjal, bőrrel kapcsolatos betegségekre, illetve légzőszervi és húgyúti fertőzésekre.

Főbb kémiai összetevők: limonén, linalil-acetát, linalool, g-terpinén, bergaptén, nerol

Klasszikus hangulatjavító, stresszoldó szinergia a bergamott és levendula illóolaj társítása.

Biztonságos használattal kapcsolatos információk:
A legtöbb forgalmazó és szakirodalom felhívja a figyelmet, hogy a bergamott illóolaj fototoxikus tulajdonságai miatt (bergaptén tartalom) bőrön való alkalmazását követően órákon át kerülendő a napfény és szolárium használata.

Friss, citromos illatú illóolaj, az aromaterápiában elsősorban antivirális, antidepresszáns, központi idegrendszeri tonik hatásait tartják számon.